november 25. - Lőrinczné Dr. habil. Bencze Edit

A Közéleti Klub újabb rendezvénye

Lőrinczné Dr. habil. Bencze Edit előadása

(Az előadáson bemutatott ppt ide kattintva letölthető)

A Tarsoly Ifjúságért Egyesület székesfehérvári, Fő utcai Közéleti Klubja Katalin napján, november 25-én tartotta legutóbbi programját.

Sipos András politológus, a Tarsoly Ifjúságért Egyesület elnöke köszöntötte Lőrinczné Dr. habil. Bencze Editet, a Kodolányi János Egyetem tanszékvezetőjét, az MTA VEAB Politikatudományi Munkabizottságának a vezetőjét, aki a „Nyugat-Balkán a transznacionális kihívások vonzásában”- címmel tartott érdekes előadást.

Bencze Edit prezentációjában vázolta ennek a térségnek az elhelyezkedését a térképen. Hangsúlyozta, hogy a Nyugat-Balkán szubrégió mesterségesen kialakított  politikai fogalom tulajdonképpen. Az 1999-es helsinki csúcson Románia és Bulgária csatlakozása zöld utat kapott. Az Európai Unió bővítési politikájának részeként államai még nem tagjai a Közösségnek, de már részesei az európai integrációs folyamatnak. A Nyugat-Balkán országainak azonos a külpolitikai céljuk az EU – és a NATO-tagság megszerzésére.

Mely államok tartoznak ide: Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Észak-Makedónia, Albánia és Koszovó (önállóságra törekvő, Szerbiától elvált térség). A Nyugat-Balkánnal határos a már EU-tag Horvátország és az unióba törekvő Szerbia.

A heterogenitás jellemzőjeként a Nyugat-Balkán a civilizációk találkozási pontjában helyezkedik el.

Azt le kell szögezni, hogy ez a terület konfliktusos térségnek számít. Jugoszlávia szétesésével indult meg ez a folyamat Szlovénia és Horvátország ma már az Európai Unió tagállamai közé tartozik.

A Nyugat-Balkán térségében az egység a nemzetépítésben kifejeződik. A gazdaság teljesítőképessége meglehetősen alacsony. Okai:

• a megkésett modernizáció,
• a gazdasági szerkezetátalakítás lassú, megtorpanásokkal teli,
• a szükséges reformok felemás volta,
• a gazdasági életben való túlzott állami szerepvállalás,
• a késői privatizáció.

Fő jellemzők:

• tartósan magas infláció,
• az államháztartás hiánya,
• a folyó fizetési mérleg deficitje,
• a rendkívül nagyarányú munkanélküliség,
• a gazdaság fő motorja évek óta változatlanul a fogyasztás, valamint a beruházások növekedése.

Fontos dátum 2021. október 5-6.: Uniós Nyugat-Balkán csúcstalálkozó a szlovéniai Brdo pri Kranjuban. Itt hangsúlyozták a politikai és biztonsági együttműködést. Szükséges az igazodás az EU külpolitikai menetrendjéhez, közös biztonságpolitikai kihívások együttes kezelése, rendszeres csúcstalálkozók tartása. Ezen kívül rendkívül fontos: konnektivitás, integráció, a zöld és digitális átállás.

Erre a térségre jellemző a múltból örökölt, hivatalosan is támogatott magas fokú szervezett bűnözés, a korrupció, az illegális bevándorlás, migráció, az emberkereskedelem, az etnikai szembenállás, etnikai, politikai célzatú merényletek, a drog-, fegyver- és különféle árucikkek csempészete, iszlám extrémizmus, terrorizmus.

Ugyanakkor megtalálhatók a különböző határviták is: horvát-szlovén, horvát-szerb, horvát-montenegrói, horvát-boszniai, Bosznia-Hercegovina és Montenegró közötti határvita, Koszovó és Montenegró közötti határvita, Koszovó-Szerbia-területcsere.

Bencze Edit szólt a Nagy-Albánia elképzelésről is: 1878-ra, a Prizeni Liga óta: Albániában a válaszadók 74,8 százaléka, Koszovóban 63,9 százalék szavazna arra, hogy a két ország egyesüljön. Közös intézkedések: 2019. január elsejével eltörölték az Albánia és Koszovó közti határokat. Albánia 100 százalékos vámmal sújtja a szerbek lakta észak-koszovói termékeket, míg vámmentességet kapnak a dél-koszovói áruk.

Szerbia, Albánia és Észak-Macedónia 2021 júliusában nyitott Balkán együttműködést hozott létre. Célja: 2023-ig mini Schengen létrahozása, fokozatosan export és importáruk szabad mozgása, a munkaerő szabad áramlása, a katasztrófák közös koordinálása.

Bencze Edit  szólt a Daytoni Megállapodásról is, amely fontos e térség együttműködésében.

Ugyanakkor elmondta, hogy a koszovói térség helyzete változatlanul megoldatlan! Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától. Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet.  Koszovó északi részén több mint 50 ezres szerb kisebbség él, amely szintén nem ismeri el a koszovói kormányt, ezért szerbiai dokumentumokkal rendelkezik, amelyeket egyre kevésbé fogadnak el a koszovói hatóságok.

Pristina és Belgrád között uniós közvetítéssel kezdődött párbeszéd a kapcsolatok rendezéséről 2013-ban. Jelentős előrelépés azonban nem történt!

Az érdekes előadás után Bencze Edit válaszolt a hallgatóság kérdéseire.

CSATÓ JÓZSEF