november 11. - Dr. Marosán Bence Péter

A Közéleti Klub legújabb rendezvénye

Dr. Marosán Bence Péter előadása Lukács György filozófusról

A székesfehérvári  Közéleti Klub november 11-én tartotta legújabb rendezvényét a Fő utcai klubhelyiségben.

Dr. Marosán Bence Péterrel, a Budapesti Gazdasági Egyetem tanárával, a Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék adjunktusával Sipos András politológus, a Tarsoly Ifjúságért Egyesület elnöke beszélgetett.

Az összejövetel témája: „Az értelmes emberi lét társadalmi feltételei. Lukács György emancipációról, etikáról és esztétikáról” – volt.

Az előadó középiskolai tanulmányait a budapesti Anna Frank Gimnáziumban ( ma: Scheiber Sándor Gimnáziumban végezte  1993-1997. között. Egyetemi tanulmányait 1997 és 2008 között az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, filozófia és esztétika szakon folytatta.

Doktori tanulmányait részben szintén az ELTE-n végezte, filozófiából 2005 és 2013 között. Részben viszont külföldön: Írországban Dublinban, Németországban és Franciaországban, Párizsban. Doktori értekezését 2013-ban védte meg magyar nyelven az ELTE-n.

Az előadó hangsúlyozta: Lukács György a 20. századi humanista, neomarxista szellemi irányzat egyik legfontosabb alakja. Marxista elkötelezettségű filozófusként, esztétaként ő is úgy vélte, hogy a kapitalizmus elvi, szerkezeti okoknál fogva alkalmatlan arra, hogy az ember  valóban otthon legyen a világban, valóban lényegének megfelelő, értelmes és produktív életet éljen.

A kapitalizmus lényegéből fakadóan termeli újra a kizsákmányolást, a nyomort, az elnyomást és az elidegenedést- legalábbis ez volt Lukács meggyőződése, a marxista és neomarxista irányzat többi tagjához hasonlóan.

A kapitalizmus meghaladása úgymond erkölcsi imperatívusz – parancsolat, amely elől ki nem térhetünk. Az emberi életet a spontán, kreatív alkotótevékenység, mindenekelőtt a művészet, valamint a művészet értő élvezete az, ami megtöltheti értelemmel – mégpedig a kapitalista termelés kategóriái, az elidegenedés körülményei alól felszabadult, emancipálódott művészet. A baloldali mozgalmaknak mindenekelőtt egy ilyen – felszabadult, alkotó és értelmes- emberi élet feltételeinek leginkább megfelelő társadalom alapjait kellene lerakniuk- vélte Lukács György.

Dr. Marosán Bence Péter PhD részletesen ismertette Lukács György alkotói korszakait. Szuggesztív módon vonta le a következtetéseket a jelentős filozófus és esztéta munkáival kapcsolatosan. Hangsúlyozta, hogy Lukácsra nagyban hatott az egzisztencializmus filozófiája.

Elemezte fő műveit: Történelem és osztálytudat, Az esztétikum sajátossága). Szólt Max Wéber és Lukács György kapcsolatáról. Németországban nagy tekintélyű filozófusként tartják számon a mai napig is Lukács Györgyöt.

Elmondta, hogy Lukács késői korszakában a demokratikus szocializmusról ír, azt elemezi. Úgy véli, hogy a vallás megkettőzi a világot. Ezért szét kell választani a vallást és a művészetet.

Összegzésként elmondta, hogy munkásságát végigkísérte a filozófus baloldalisága. Azonban ma is a legnagyobb hatású magyar filozófus, akinek Az esztétikum sajátossága című kötete alapmű volt és jelenleg szintén az.

Dr. Marosán Bence Péter ezután válaszolt a hallgatóság kérdéseire.

Csató József